A háromszoros válogatott védő, Devecseri Szilárd a szezon végéig kötelezte el magát a Mezőkövesd Zsóry FC NB II-es labdarúgócsapatához, de volt munkaadója, a Szombathelyi Haladás akár vissza is hívhatja…

– Egy évre jöttem a matyóvárosiakhoz, de ez az időszak rövidebb is lehet – kezdte a 25 éves játékos, majd így folytatta: – A szerződésemben ugyanis benne van, hogy január 20-ig a vasiak visszahívhatnak. Amennyiben ezt nem teszik, akkor a 2015/2016-os idény végéig egészen biztosan a borsodiakat szolgálom majd.

Mindenkinek így jó

Arra a kérdésre, hogy érkezésének mi a története, a sportoló így felelt: – Nem éreztem jól magam Szombathelyen. Nem játszattak, ennek különböző okai voltak, de nem akarok erről beszélni. A lényeg, hogy ment a huzavona: mehetek, nem mehetek, maradok, megyek, kivásárolnak, kölcsön­adnak, az idő pedig telt… Végül a menedzseremmel egyetemben sikerült meggyőznöm a Haladás vezetőit, hogy a körülöttem kialakult helyzet senkinek nem jó. Volt néhány ajánlatom az NB I-ből is, személyesen azonban sehonnan nem kerestek meg, csak áttételesen üzengettek. Aztán megkeresett Tóth László, a sárga-kékek szakmai igazgatója, akivel korábban már dolgoztam Szombathelyen. Sokat köszönhetek neki és miután megkérdezte, hogy lenne-e kedvem náluk focizni, úgy gondoltam, hogy megragadom a lehetőséget és kipróbálom magam az NB II-ben. Vagyis igent mondtam és ezután nem akadt gondom az egyezség megkötésével sem.

Nagy kihívás

Devecseri Szilárd – aki a Szombathelytől pár kilométerre lévő Nárai községbe való –, jelenleg egy panzióban kapott elszállásolást, de hamarosan szolgálati lakáshoz jut. Mint mondta: csak akkor megy majd haza, ha ideje engedi, s erre a jövő héten, a válogatott fellépésének „okán” lesz lehetősége.

– Nekem nagyon szimpatikus volt a mezőkövesdiek határozott tömörsége – folytatta a védő.

– Elmondták nekem, hogy az NB I-be jutás a céljuk, ez pedig mindenkinek, így nekem is nagy kihívás. A második vonalban mehettem volna olyan klubba is, amelynél a bennmaradást tűzték ki, ebből azonban nem kértem. Most az ismerkedési stádiumban vagyunk: Benczés Miklós vezetőedzővel még nem akadt közös munkánk, a trénerről viszont sok jót hallottam. Azt nem tudhatom, hogy bekerülök-e a kezdők közé, legkorábban a hét végén ez úgyis kiderül. Nekem mint volt válogatottnak nem is lehet más vágyam, ha nem dolgozna bennem az ambíció, akkor már most a szögre kellene akasztanom a cipőmet.