Ahhoz, hogy egy adott klub megkapja a következő bajnokságra az indulási jogot, gyakorlatilag makulátlan háttérrel kell rendelkeznie, nem túl jó ajánlólevél az, ha a tulajdonosa súlyos bűncselekménnyel van vádolva. Azokat a kiskapukat meg – elméletileg (!) - megszüntették, amelyek a jogok átjátszását tették lehetővé, de persze fél pillanatra nem szabad elfelejteni, hogy Magyarországon vagyunk, ahol aztán tényleg bármi megtörténhet.

Tételezzük fel a legrosszabb forgatókönyveket győri és pápai szempontból, de nem azért, mert azt szeretnénk, hogy bekövetkezzenek, viszont foglalkozni kell a kialakult szituációkkal, mert ilyen helyzetbe hozták a klubokat, edzőket, játékosokat, alkalmazottakat és a semmiről sem tehető fanatikusokat. Egyes vélemények azt hangoztatják, hogy a legnagyobb bajok esetleges bekövetkezéseikor a megyei bajnokság harmadik osztályáig száműzik majd az említett csapatokat, míg más meglátások szerint „csak” négy osztállyal lesznek visszasorolva.

A történet másik izgalmas szála az – természetesen csak abban az esetben, ha tényleg olyan dolgok következnek be, amelyekre mindenki gondol -, hogyan lesz majd 16 csapat jövőre az NB I-ben, hiszen ennyi gárdának kell(ene) lennie...

Sokan gondolhatnak arra, hogy a két kieső marad majd benn, míg mások úgy gondolják, evidens, hogy az NB II-ből a két legjobb, alapból fel nem jutó gárdának lesz helye az élvonalban. Az arany középút a megoldás, mert a szabályok szerint, ha egy csapat nem kap jogot az élvonalbeli indulásra, akkor elsőként a legjobb fel nem kerülő élhet a lehetőséggel, hogy az NB I-be jusson, ha két gárda is száműzve lenne, akkor másodiknak a legjobb kieső kaphatna az alkalmon.

Persze csak akkor, ha élni kívánnak a lehetőséggel. Ha nem, akkor előbb a második legjobb fel nem jutó, majd a rosszabb eredménysorral rendelkező kieső következik.

Egyébként az egészben az a legszomorúbb, hogy az ügyről nem tehető szurkolók sokasága retteg most, hogy mi lesz a csapataikkal, hiszen nekik nemcsak üzlet, hanem szívügyük a kedvenc egyesületeik sorsa...