– Vélhetően a téli átigazolási szezon egyik legnagyobb meglepetését szolgáltattad, hogy az NB I-ből az NB II-be szerződtél...
– Nem biztos, hogy ez lesz majd a legnagyobb durranás, vannak még a levegőben olyan átigazolások, amelyek még nem történetek meg, de szerintem nem az én klubváltásom lesz a legnagyobb szenzáció.

– Mégis miért döntöttél így?
– Most erre mit mondjak?

– Ami történt...
– Nincs semmi különös ügy a háttérben. Maradjunk annyiban, ez most így alakult, hogy csapatot kellett váltanom. Így most már inkább azt foglalkoztat, hogy a Mezőkövesd az én góljaimmal jusson vissza az élvonalba.

– Milyen hangulatban hagytad el Nyíregyházát?
– Korrekt módon váltunk el egymástól. Mindent megbeszéltünk az elnök úrral, nincs miért haragudnom a klubra.

– Akkor koncentráljunk a jövőre! Az előző szezonban a másodosztályban huszonnégy gólig jutottál, de a tavasszal voltál eredményesebb, még egy mesternégyes is összejött a legvégén. Az akkor szerzett tizenöt találatoddal vélhetően te is és új csapatod vezetői is elégedettek lennének...
– Bárcsak így lenne! Egy biztos a legjobb tudásommal szeretném segíteni a Mezőkövesdet, ami remélem, elég lesz ahhoz, hogy feljusson a csapat.

– Mekkora esélyt látsz erre?
– Nehéz tavaszra számítok, hiszen a őszi idényhez képest ebben az időszakban már mindenki jobban koncentrál, a kiesés ellen küzdő csapatoknak és a feljutásért hajtó együtteseknek is minden pont létfontosságú lesz. Egyelőre még nem tudom melyik riválisunk milyen erőt képvisel, de az jól látszik, hogy négy-öt csapat is versenyben lesz az első két helyért.

– Ki lesz a legnagyobb ellenfél?
– Nehéz megmondani, de az a két együttes, amelyek egyenlőre előttünk állnak a dobogón, azok egyike biztos közte lesz.