LABDARÚGÁS. A Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára, a térség ország­gyűlési képviselője, a Mezőkövesd Zsóry SE elnökeként első embere a helyi labdarúgóéletnek. Amikor ideje engedi, a pályán tartózkodik: felügyel, beszámoltat, intézkedik.

Mindenkit megviselt

– Onnan indultunk, hogy a csapat kiesett az első osztályból, s ez mindenkit megviselt – kezdte értékelését a klubelnök. – A mindenki alatt az egyesületet, a gazdasági társaságot, a csapatot, az edzőt és a tisztségviselőket, benne saját magamat is értem. Keretünkben jelentős átalakítások történtek: tizenhatan elmentek, ugyanennyien jöttek, és az óriási vérátömlesztés ellenére jó őszi idényt produkáltunk. Valamennyi mérkőzésen esélyesként léptünk pályára, többször vezettük a tabellát, kiszolgáltuk a szurkolókat, vagyis nem érheti szó a ház elejét, az pedig más kérdés, hogy többet szerettem volna kapni, hiszen engem a maximalizmus jellemez, kizárólag akkor vagyok elégedett, ha a lefújás után miénk a 3 pont.

Tállai András ezt követően „előadta” keserveit, amelyek máig bosszantják:

– A két, talán legnagyobb riválisunkkal szembeni eredményünk sokáig idegesített. Gyirmóton elképesztő balszerencse ért minket, de ott legalább 2-2-re végeztünk, aztán a Vasassal szemben rögtön a meccs elején büntetőt lőhettünk, de kihagytuk. Később megszereztük a vezetést, de akkor már 2-0 lehetett volna az állás. Aztán fordult a kocka, a fővárosiak kerültek előnybe, mi pedig képtelenek voltunk egyenlíteni. Ide tartozik a szolnoki összecsapásunk is, ott 3-3-as döntetlennel vettünk el magunktól két egységet, a Zalaegerszeggel szemben ugyancsak 11-est rontottunk. Így szedtünk össze 1 pont hátrányt, amely nem vészes, de senki nem szólhatna egy szót sem, ha most mondjuk 6 pontos előnnyel vezetjük a táblázatot. Az elnöktől arra is választ kértünk, hogy szerencsétlen pontvesztéseiket minek a számlájára írja, mire Tállai András így felelt:

– Erre soha nem kapunk választ. Azért szép a labdarúgás, mert ebben a műfajban minden és ennek az ellenkezője is megtörténhet. Ez a bizonyos szerencse és a már említett szerencsétlenség általában forgandó, a kettő egy teljes sorozat alatt kiegyenlíti egymást. Ennek szellemében – ha van igazság – akkor tavasszal visszakapjuk azt, amit Fortuna ősszel elvett tőlünk. Elnökként egyébként úgy látom, hogy az NB II-ben magas a színvonal, az élcsapatok kiváló játékerőt képviselnek, mégis kevés beszámoló jelenik meg a hírközlő szervekben erről a csoportról. A második vonal privát véleményem szerint sokkal izgalmasabb, mint az NB I-es. Utóbbiban már eldőlt a bajnoki cím sorsa, legfeljebb a dobogóért folyik a harc, szemben az NB II-vel, itt ugyanis minden nyitott, a feljutásért öt, vagy akár hat csapat harcol. És akkor nyomatékosan leszögezem, hogy semmi mást nem tudok elképzelni, mint a feljutást, bár erről a bajnokság előtt tudatosan nem beszéltünk.

Tovább építkeznek

A Mezőkövesd Zsóry FC háza táján az anyagi és a tárgyi feltételek oldaláról is minden ötös. Az elnök szerint a csapat jó, pénzügyi gond nincs, az infrastruktúra adott, az átlagos nézőszám megfelelő – de nincs megállás, tovább haladnak a korral.

– Jövőre folytatjuk és befejezzük a stadion építését – szögezte le az elnök. – A napokban aláírjuk a szerződést a kivitelezővel a bővítésre, amelyhez az idén 220 millió forintot kaptunk a költségvetéstől, jövőre pedig 180-at. A tavaszi szezon közben fogunk építkezni: csodálatos ajándék lenne nekem és valamennyiünk számára az, hogy az avatóünnepséget akkor tarthatnánk, amikor a csapat feljut az NB I-be. Ezt kívánom most, karácsony előtt magamnak, vezetőtársaimnak, a szakvezetésnek, a játékosoknak és minden velünk szimpatizálónak. Mindenkit arra kérek, hogy ennek szellemében dolgozzon a klubnál.

Kolodzey Tamás