A Mezőkövesd tavasszal kiesett az élvonalból, de a távozó játékosok többsége jól járt, mert jó helyre került. A keret komoly átalakuláson ment keresztül, de néhányan azért megmaradtak az előző szezonból. A diósgyőri nevelésű Takács Pétert öt NB I-es klub, a Haladás, a Pécs, a Paks, a Pápa és az újonc Nyíregyháza is szívesen látta volna soraiban, a vezetőség azonban élő szerződése miatt ragaszkodott a maradásához. A borsodiak két győzelemmel kezdték a bajnokságot (a Balmazújváros ellen 3-2, az Ajka ellen 3-1), a 24 éves középpályás pedig gólt lőtt és gólpasszokkal adott.

A Rangadó.hu érdeklődésére Takács Péter elmondta, egy ázsiai kaland is kilátásban volt számára, de megtisztelőnek érzi, hogy elismerik és ragaszkodtak hozzá, ezt pedig jó játékkal igyekszik meghálálni.

– Milyen volt az Ajka elleni meccs, és hogyan emlékszik vissza a góljára?

– Nagyon jól kezdtük a mérkőzést, hiszen már az első szakaszában kettő-nullra vezettünk. Aztán kaptunk egy elkerülhető gólt, de a hiba benne van a fociban. A csapat morális elejét mutatja, hogy nem zavart meg minket a kapott gól, mert rúgtunk meg egyet Balajti révén a szünet előtt. A második félidőt így nyugodtan kezdhettük, kihagytunk néhány helyzetet, de így is elégedett vagyok a csapattal – kezdte Takács Péter. – Az első gólt én szereztem, Máté János szépen eltekert szabadrúgását meg bravúrral a kapufára tolta a kapus, de onnan pont elém pattant, és már csak be kellett passzolnom az üres kapuba. Örülök, hogy sikerült gólt szereznem, de annak is, hogy a Balmazújváros elleni találkozót követően most is adhattam egy gólpasszt. Jó formában van a csapat is és én is.

– Alaposan átalakult a keret, minek köszönhető mégis a jó rajt?

– Már említettem, hogy nagyon jó formában érzem a csapatot. Első osztályra is alkalmas, erős keretünk van. Van egy nagyon jó erőnléti edzőnk, egy pályaedzőnk, kapusedzőnk és természetesen vezetőedzőnk. Itt a feltételek adottak arra, hogy lépésről lépésre haladjunk a vezetőség támogatásának köszönhetően, így nem meglepő a siker. Folyamatosan fejlődik a stadionunk ez is jó érzéssel tölt el. Van önbizalmuk a játékosoknak, és ha még jobban összeszokunk, még erősebbek lehetünk.

– Milyen mértékben állt már össze az új csapat?

– A bajnokság elején járunk, nekünk mindig csak a következő meccsre szabad koncentrálnunk. Hosszú volt a felkészülés, de ennek köszönhetően jól ismerjük már egymást. Mindenki tudja, mi a dolga, aztán csináljuk...

– Játékban mi a különbség a Véber-féle és a Tóth László-féle Mezőkövesd között, mennyiben tér el a két edző játékfelfogása?

– Mindkét edző által kért filozófiát nagyon szeretem. Vébernél és Tóth Lászlónál sem rúgjuk el fölöslegesen, vaktában a labdát. Azt gondolom, ez a jó a fociban. Tehát a taktika maradt, ami volt, ennek én nagyon örülök.

– Köztudott, hogy nyáron szó volt a távozásáról, de a vezetőség ragaszkodott a maradásához. Bánja, hogy nem igazolhatott el valahova, akár az élvonalba, vagy motiválja a visszajutás kiharcolása?

– Volt három-négy komoly ajánlatom az első osztályból, plusz egy ázsiai kalandról is szó volt, de nekem szerződésem van még másfél évig a Mezőkövesddel, ezért csak az itten munkámmal foglalkoztam. Természetesen örülök, ha vannak megkeresések, megtisztelőnek tartom, ahogy azt is, hogy ragaszkodnak hozzám a vezetők itt, Kövesden. Elismernek, amit én igyekszem meghálálni azzal, hogy jól játszom, és győz a csapat. A siker motivál, de messze még a vége...

– A jó rajt ellenére fel vannak-e készülve a hullámvölgyekre, esetleges gyengébb periódusokra?

– Nagyon erős ez az NB II. Vannak jó csapatok, de mi nem nézzük őket, csak magunkkal foglalkozunk. Ha lesz is esetleg olyan, hogy megbotlunk, nem történik semmi, felállunk, és haladunk tovább. Ennyire egyszerű!