- Keveseknek sikerül az, ami neked most összejött: szűk egy évvel ezelőtt még a Szécsény, vagy a Karancskeszi ellen léptél pályára a Bátonyterenye színeiben, bő egy hete pedig az OTP Bank Ligában a Mezőkövesd mezében a Ferencváros ellen mutatkoztál be a legmagasabb osztályban.

- Leírhatatlan érzés volt. Korábban csak álmodtam arról, hogy egyszer az NB1-ben szerepelhetek. Az már csak hab a tortán, hogy éppen a Fradi ellen debütáltam. - Minössze 19 éves vagy. Nyilván most sokan cserélnének veled, de mégis mi a titok? - Fiatalként az Salgótarjáni BTC csapatánál nevelkedtem Sebestyén Szilárd kezei alatt, majd elkerültem Kecskemétre, ahonnan egy év után megélhetési problémák miatt el kellett jönnöm. Szilárd ekkor már az NB III-ban szereplő felnőttcsapat edzője volt a "Stécénél". Visszahívott, s rendre játszatott. Sokat köszönhetek neki, mert rengeteget tanultam tőle. Ezt követően edzőváltás történt a csapatnál. Jött Nagy László, aki leépített, mondván belőlem sohasem lesz labdarúgó - de remélem látta a Fradi elleni debütálásomat -, így a mellőzésem miatt Nagybátonyba igazoltam. 

- Mi hozta meg az áttörést?

- László István menedzserem 2013 tavaszán többször is megnézte, hogyan teljesítek Bátonyban. Ő ebben az időszakban a mezőkövesdi utánpótlásnál, mint koordinátor dolgozott, ráadásul az egykori kiváló salgótarjáni labdarúgó és edző, Oláh Béla is arra inspirált, hogy igazoljak a Zsóryhoz. Gyorsan a Mezőkövesd U21-es csapatánál találtam magam.

- Ám nem mindenki kerül onnan az első kerethez, pláne nem egyszerű feladat ez egy élvonalbeli csapatnál.

- 2013 végén háromszor jutalomból edzhettem a felnőttekkel. Véber György szemet vetett rám, s január elsején már a 26-os keret tagja voltam. Neki szintén rengeteget köszönhetek, az ő szakmai irányítása alatt lettem NB1-es labdarúgó.

- Az FTC elleni debütálásodat követően Véber György vezetőedzőt leváltották, helyét Tóth László vette át. A hétvégén Pécsett már nem is léptél pályára, mi lehet ennek az oka?

- Számos olyan játékos van a csapatnál, akinek több száz NB1-es meccse van már a háta mögött. Tóth László nem igazán ismer engem, ésszerű okokból ezért dönthetett a tapasztalt játékosok bevetése mellett.

- Úgy néz ki, jövőre az NB2-ben folytatjátok, ha csak nem történik kisebbfajta csoda. Maradsz a klubnál kiesés esetén is?

- A Pécs elleni bajnokit meg kellett volna nyernünk, s akkor közel sem lenne ilyen reménytelen a helyzetünk. A szezon végén lejár a szerződésem, de ha igényt tartanak rám, akkor természetesen maradok.

- Egy utolsó kérdés, közhelynek tűnhet, de tényleg érdekel: mi a célod?

- Minél több élvonalbeli meccsen szeretnék szerepelni. Ha a távolabbi célkitűzést nézünk, akkor természetesen a válogatott mezét is magamra ölteném majd.